Gemzse község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Vásárosnaményi kistérség
Lakosság: 849 fő
Terület: 13.6 km²
Népsűrűség: 62,43 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 45

Fekvése

Az Északkelet-Nyírség középső részén található, Vásárosnaményhoz közel.

Története

Bár neve személynévi eredetű, mégis későn, a XIV. század második felében tűnt fel, az oklevelekben először 1347-ben: Konaki Péter fia István Gemzse felét, "„melyben egy Szent Bertalan tiszteletére fából épült kápolna áll”, más birtokaival együtt eladta 2500 fr-ért Kállai László fiainak. A Kállayak még a század végén is birtokolták.

A Károlyi család itteni birtoklását 1444-ben említik először az oklevelek. A birtoklás jogcímét Károlyi Bertalanné Kölcsei Miklósi Krisztina hozománya adta.

Úgy látszik, ekkor már egy korábban elpusztult falu – Csókatelek – is hozzá tartozott.

A XVI. század elején Károlyi István itteni birtokát Perényi Gábornak, Károlyi Lanc László pedig Drágffy Jánosnak adta el, de 1530-ban János király a Ferdinándhoz pártolt Kenderessy László itteni birtokrészét Károlyi Lanc Zsigmondnak adományozta, így a család birtoklása nem szűnt meg.

A XVI. század közepén kis népességű hely lehetett, mert 1556-ban 13 tizedfizető háztartása alapján 65-70 lakója volt.

Ibrányi Ferenc alispán itteni birtokrészét a megye segítségével szerezte, ezért a halála után Szabolcs megyére szállott birtokát a közgyűlés határozata szerint a megye nótáriusa kapta meg. Azonban özvegye, Lónyay Katalin még 1628-ban is rendelkezett egy telek felett.

A jogcím az volt, hogy Ibrányi Ferenc feleségének gemzsei jobbágyait nászajándékba kötötte le, és fiúörökös nélkül történt halála után leányai, Tatay Istvánné, Bornemissza Lászlóné Chernel Pálné és a Péchy családbeliek osztoztak ezen az örökségen.

A Károlyi család ez időben itteni részeit ősi örökségnek tartotta, és ezért csak a fiági leszármazottak osztoztak rajta. 1827-re a gróf Károlyi család megszerezte a falu felét. A jobbágyfelszabadítás idején 737 lakosa volt, és földesurai a Károlyi és a Petry család kivételével teljesen kicserélődtek.

Nevezetességei

A Harangtorony légifotója

A község ék alakú, hajdani piacterén áll a többször felújított, műemlék fa harangtorony, melyet a hajdani toronyépítő jándi paraszt ács Kakuk Imre épített 1789-ben tölgyfából. Jellegzetessége: A környék többi fa harangtornyától különbözik: nincs fenn kerengője. Érdekessége: csak faanyagot használtak hozzá, nemcsak az építéshez, de az összeszereléséhez is.

2001. November elsején avatták fel az I. és II. világháború áldozatainak emléket állító, a szatmárcsekei csónak alakú fejfákat idéző emlékművet.

Az emlékmű tölgyfából lett kifaragva, a lábazata terméskő- ide került, az áldozatok nevét tartalmazó márvány emléktábla. Az emlékmű szintén a toronykertben kapott méltó helyet.

Következő községek

További községek